Főoldal   |   Termékek   |   Partnerünk   |   Címünk

A mezőgazdasági termelő technológiák fejlődése magával húzta mező-gépipart, mely egyre sokrétűbb nagyobb bonyolultságú mezőgazdasági gépeket állít elő. A jóslatokkal ellentétben a tengelyek közötti teljesítmény átvitel területéről alig, vagy egyáltalán nem szorultak vissza a hajtószíjak. Továbbra is komoly szerep jut ezekre a hajtóelemekre, melyek jelentős költségtényezőt képeznek a régebbi és az új arató-cséplő gépek évi karbantartásában. Ezért is tartjuk fontosnak hogy az üzemeltetők birtoká-ban legyenek néhány alapvető információnak újdonságokról, tárolás módjáról, installálásról és az új jelölésekről, mely tudás hozzájárulhat a kombájnok alacso-nyabb költségszint mellett magasabb üzembiztonsággal történő üzemeltetéséhez.

Az ékszíjakat az alábbi méretekkel jellemezzük gyakorlati szempontból: A trapéz keresztmetszet hosszabb alapja l és magassága h határozza meg a szíj profilját. A hosszméretet három különböző helyen mérhetjük. Ugyanazon az ékszíjon a trapéz rövidebb alapja mentén a belső hosszt Li, hosszabb alapja mentén kívülről a külső hosszt La, a hajlítási semleges szálban a jellemző hosszt Lp (Lw,Ld) mérhetjük. Sok kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat ha vásárlás előtt egyértelműen meghatározzuk a profilméreteket a hosszat és a hossz mérési helyét. Az alábbi táblázatban a teljesség igénye nélkül felsoroljuk a mezőgazdaságban leggyakrabban használt hajtószíjakat néhány használható információval.

Alkalmazás szempontjából a normál profilú szíjakat általános felhasználásra szánják a gyártók. A magas profilú ékszíjak nagyobb teljesítmény átvitelt tesznek lehetővé, többek között fűkaszákon gabonakombájnokon lehet találkozni velük. Az átlapolt-szíjak ahogy a feni ábrán is megfigyelhető, több szabványos szelvényméretű ékszíj összeépítésével jönnek létre. Az átlapolás rendkívül előnyös tulajdonságokat kölcsönöz a hajtóelemnek, mely miatt egyre gyakrabban használják a mezőgazdasági gép konstruktőrök. Önjáró fűkaszákon, kombájnokon, silózókon lehet velük találkozni. A fokozatmentes hajtóművek központi alkatrésze a variátor-szíj. Kombájnokon a cséplődob, a szelelő ventilátor, a motolla variálható hajtását oldja meg. Régebbi típusokon a menetsebességet lehet fokozatmentesen beállítani egy-egy sebesség tartományon beleül.

Jelenleg két alapvető gyártás-technológia létezik. Az egyik a hagyományos burkolt, a másik az újabb a vágott (hétköznapi nevén fogazott) technológia. Az utóbbi a jövőben fokozatosan elterjedtebbé válik jobb tulajdonságai miatt. Fontos dolog az, hogy a fogazott ékszíjakkal, szíjtárcsa csere nélkül helyettesíthetjük a hagyományos technológiával készülteket. Általában 2-3 szoros árkülönbözet megfizetésével 3-4 szeres élettartamot kaphatunk.

A mezőgazdaságban főként kombájnokon alkalmazott hajtószíjak főleg a stratégiai fontosságú helyeken formailag nem, azonban minőségben eltérhetnek a hagyományos, általános felhasználásúaktól. Poros néhol olajos, meleg üzemi körülmények között nagy igénybevételnek vannak kitéve, melynek módosított gumikeverék maganyaggal, kopásálló burkolószövettel és az űrtechnikából átvett kevlár erőhordozó szálakkal tudnak ellenállni. Vásárláskor a méret jellemzőkön kívül fontos lehet az alkatrész cikkszáma is mely alapján egy jól felkészült szakember el tudja dönteni, hogy az adott helyre milyen minőségű, felépítésű hajtószíjat ad.

A tárolásnál is be kell tartani néhány alapvető szabályt mely a hajtóelem élettartamát növeli. Raktárban lehetőleg vastag farúdon lógatva, por- és olajmentes környezetben, különböző kémiai anyagoktól és extrém hőhatásoktól óvva tároljuk a tartalék ékszíjakat.

Felrakásnál ügyelni kell az ékszíjtárcsák felfekvő felületeinek épségére, egy-síkban párhuzamos irányban történő elhelyezkedésére. Amennyiben több egymással párhuzamosan futó ékszíj közül egy elszakad vagy megnyúlik akkor az összest ki kell cserélni, máskép a hajtás élettartama drasztikusan lecsökken. Ilyen esetben a vásárláskor jelezni kell, hogy az ékszíjak garnitúrában futnak. A hajtóelem cseréjénél szerelővas használata szigorúan tilos mert rejtett hibát okozva (megszakítja az erőhordozó szálakat) akár néhány naposra csökkentheti az élettartamot ! Csak a tárcsák meglazításával kézzel, erőltetés nélkül végezhető el a művelet. A csere után 6-8 üzemórával ellenőrizzük a feszességet, majd a szükséges utánfeszítést végezzük el. Helyes kiválasztás után a megfelelő szíjfeszesség beállítása az egyik legfontosabb tényező az élettartam szempontjából. A túlfeszítés mind az ékszíjat, mind a csapágyat felesleges igénybevételnek teszi ki amely az elhasználódás felgyorsulását eredményezi. A nem elegendő feszesség a szíj „slip"-jét (csúszását) növeli meg, mely az üzemi hőmérséklet jelentős megemelkedéséhez, a hajtás hatásfokának csökkenéséhez vezet és ami káros a hajtóelemre és tárcsa kopásának felgyorsulását idézi elő. A gépek téli tárolásra történő felkészítésénél ha mód van rá az ékszíjakat le kell szerelni és a fent leírt módon, érdemes raktárban tartani. Amennyiben ez nem lehetséges akkor az is megoldás, hogy a feszítést megszüntetjük.

Az alábbi ábrán az ékszíjakon előforduló jelöléseket, feliratokat láthatjuk:

A fenti ábrán látható jelöléseken kívül még a gyártó feltüntethet más számára fontos belső adatot, úgymint műszakszám, formaszám stb. mely a felhasználó szempontjából lényegtelen. Az is előfordul hogy a méret helyett, vagy mellett az alkatrész cikkszáma is megjelenik, mely általában azt jelenti, hogy az az adott hajtóelem pontosan az adott alkalmazásnak megfelelő minőségben készült.

Legvégül szeretnénk megköszönni hogy figyelmesen végigolvasta cikkünket melyben lehetőleg kerültük a mélyebb szakmai összefüggések elemzését és a lehető legkevesebb szakmai kifejezést használtuk. Remélhetőleg segítettünk az eligazodásban és jelentős megtakarításokat érhetnek el az elhangzott tanácsok rutinszerű alkalmazásával.